Varga Frigyes: Szákállás az ekecsi Nap alatt

Hasznos, tanulságos és szívet gyönyörködtető olvasmány ez a kötet. Varga Frigyes (1936) felnőtteknek és gyerekeknek egyformán meséli el letűnt idők, elmúlt korok történeteit és azok tanulságait, a példaképül állítható hősök jeles cselekedeteit, a népi emlékezet és a levéltárak által megőrzött történelmi tényeket, akárcsak saját történetét a település közelmúltjának életében. Bizonyságául annak, hogy a hely befogadó és alkalmazkodó őslakossága nemcsak természeti kincsekben volt gazdag, hanem lelki értékekben is bővelkedett mindig. (304 oldal, fűzve, A5, 10.- €)

„– Híres ez a hely, tanító úr, sajnos manapság mit sem tudnak erről az emberek. Pedig valaha ez a hely Királyföldje volt. Olyan emberek települési helye, akik a komáromi vár urát és várnépét voltak hivatva ellátni élelemmel. Óriás halakat halásztak, vadkant, dámvadat ejtettek el, rákot, csigát, kagylót gyűjtöttek, állati bőrt, szőrmét készítettek ki, halászszerszámokat fabrikáltak. Mindezt a portékát nemcsak a várnak, hanem gyakran magának az ország királyának, királynőjének szállították szekerekkel, tutajjal, vagy a későbbiekben uszályokkal.
Ügyes kezű, dolgos mesteremberek készítették a szigonyt, hálót, halvesztőt, tapogatót, szákot, vörséket, rekeszeket, vejszéket. Nem mellőzték a földművelést sem. Amennyivel velebírt a család, szántóföldet, réteket, legelőket, erdőket birtokoltak vagy béreltek a nemes földbirtokosoktól. A juhok, kecskék, barmok, lovak, apró szárnyasok a háztájiban, a sertések az ólakban az emberek gazdagságáról tanúskodtak.
Az Azoldtok, Zakallusiak, Beryniek, Bollariak és Ekethiek fonott, sárral tapasztott, sövényfalú kunyhókban laktak. A házak széles telken álltak, mögöttük a zöldségeskert, valamint a művelhető földek. A nemezzel bevont sátrakat, jurtákat felváltották a vályogból rakott házak, melyek már náddal voltak fedve. A tágas udvar, pitvar fonott kerítéssel volt bekerítve. A települések lassan falukká terebélyesedtek…”