A kötetet összeállította és szerkesztette Bodnár Gyula. A hetedik művészet, a kinematográfia, bámulatos pályát futott be alig valamivel több,mint száz év alatt. Emellett az egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb művészeti ággá vált világszerte.
Nem feltétlenül kell belelapoznunk filmtörténeti kiadványokba, hogy megállapíthassuk, maga a termés mennyiségi szempontból szinte felbecsülhetetlen, de az értékek tekintetében sem kevés az, amivel a filmművészet mind a mai napig hozzájárul az egyetemes emberi kultúra gyarapításához. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, vajon mit tudunk a mozgóképről mint vizuális műfajról, mitől jó egy film, mi az, amitől kiemelkedő teljesítményként marad meg emlékezetünkben.
Erre is megpróbál válaszolni az a negyvennégy szlovákiai magyar író, költő, újságíró, akik egy-egy kedves filmjükről vallanak e kötetben, számos esetben felidézve a hozzá fűződő személyes élményeiket, emlékeiket. A Kedves filmem valójában azoknak az írásoknak a gyűjteménye, melyek a címével azonos cím alatt a Katedrában, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjában jelentek meg 2004 szeptembere és 2009 júniusa között. Tehát öt tanéven át, a lap szerkesztőinek ama szándéka nyomán, hogy olvasmányos személyes vallomások, kisesszék formájában a filmesztétika is szerepeljen a Katedra kínálatában. Ilyenképpen a filmtörténeti- és elméleti munkák, monográfiák végtelen sorában, különösenpedig az írott sajtóban, valamint a világhálón online megjelenő, gyakran felületes kritikák és reflexiók, s tegyük még hozzá, a bulvár megállíthatatlan térnyerésének korában üde színfoltot jelenthet a Kedves filmem az olvasó számára. Azokra a kiadványokra emlékeztet például, melyekben irodalmárok elemzik, fejtik ki véleményüket, miért szép egy-egy vers, vagy miért éppen azt választották, amit választottak a „kimeríthetetlen tengerből”. Természetesen ahány szerző, annyiféle film, annyiféle megközelítés – Chaplin Aranylázától Tarantino Ponyvaregényén át Palásthy György A szalmabábuk lázadásáig.
S akarva-akaratlanul – noha az egyes alkotások keletkezése között nagyobb időszakok is felfedezhetők, és nem szólnak írások olyan korszakos teljesítményekről,mint például az Aranypolgár, a Casablanca, a Kifulladásig, a Ballada a katonáról, a Van, aki forrón szereti, a Szigorúan ellenőrzött vonatok vagy A keresztapa, hogy csak néhányat említsünk az egyetemes kincsestárból – egyfajta stílustörténeti kép is kikerekedik előttünk, vagyis ahogy változott a filmek közlési eszköztára és módja, formanyelve. Ugyanakkor megannyi leágazás történelmi eseményekbe, emberi és közösségi sorsokba, a társadalom, az egyén és a hatalom viszonyának különböző szféráiba. Melyek, az alkotók oldaláról nézve, ihlető, ötletadó forrásként szolgáltak egyszersmind. Stílusosan szólva, színes kockákból egyberendezett mozgóképsorozat a Kedves filmem. Kis filmkalauz – mindenkinek.
Tartalomjegyzék:
Duba Gyula: Aranyláz
Juhász Katalin: Ponyvaregény
Ravasz Myrtill: Száll a kakukk fészkére
Csicsay Alajos: Hyppolit, a lakáj
Szászi Zoltán: Szindbád
Németh Zoltán: Nyocker
Pénzes István: Baraka
Nagy Attila: Indul a bakterház
Vida Gergely: Neo vs. Mr. Anderson
Rácz Vince: Cinema Paradiso
Lacza Tihamér: A vasember
Ardamica Zorán: A suttogó
Bárczi Zsófia: Mephisto
Mészáros András: A vihar kapujában
Menyhárt József: Blöff
Polgár Anikó: Mia aioniota kai mia mera
Csehy Zoltán: Áldott mélységek
H. Nagy Péter: Alien-sorozat
Hajtman Béla: Az andaluziai kutya
Vojtek Sándor: Berlin fölött az ég
Pénzes Tímea: Magnólia
Karaffa János: Mansfeld
Vajkai Miklós: A zongorista
Kocúr László: Super Size Me
Tőzser Árpád: Volt egyszer egy vadnyugat…
Tallósi Béla: Országúton – Ház a sziklák alatt
Juhász Dósa János: A sziberiai borbély
Mislay Edit: Amerikai szépség
Cs. Liszka Györgyi: Hair
Kövesdi Károly: A medve
Kovács Magda: A nagy kékség
A. Szabó László: Vezeklés
Karaffa Attila: A tizedes meg a többiek
Bodnár Gyula: A hét mesterlövész
Lacza Éva: Andrej Rubljov
Lelkes Vince: Derszu Uzala
Molnár Norbert: Titkok és hazugságok
Szemet Edit: Veszedelmes viszonyok
Haraszti Mária: Osud prasiatka
Nagy Erika: Abigél
Bokora Ákos: The Simpsons
Csibrányi Zoltán: Elfújta a szél
Tóth László: Florida, a Paradicsom
A. Kis Béla: A szalmabábuk lázadása
ArtKorzó és IrodalmiKorzó – három izgalmas életművet ismerhetett meg a közönség az est folyamán
Juhász R. József bevezetője Bolemant László fotós, költő kiállítása elé
Az est közönsége, eltérbe Jitka Rožňová költő, műfordító
Bolemant Éva és Haraszti Mária az IrodalmiKorzó vendégeiként idei köteteikről beszéltek
A Bolemant testvérek hozzátartozói és egykori tanárai is figyelemmel hallgatták a szerzőket
Bolemant László felolvas verseskötetéből
A meghívó