Edwin Abbott „Síkföld” című sci-fijének ötletéből indult ki Nagy József (1926–2013), amikor 2001-ben elkészítette az alábbi sorozatot, amely látogatásom alkalmával előkerült a rejtekhelyéről. A Pozsonypüspökin élő és alkotó képzőművész ismeretlen oldaláról mutatkozik meg a ceruzarajzok által.
„Vagy harminc évvel ezelőtt dr. Edwin Abbott írt Síkföld címmel kis szellemi játékot. Megjelenésekor nem váltott ki olyan figyelmet, amilyent megérdemelt volna. Dr. Abbott olyan értelmes lényeket ábrázol, akiknek teljes léte egy síkhoz vagy más, kétdimenziós térhez kötődik, akiknek nincsenek olyan képességeik, amivel érzékelhetnének bármit ezen a téren kívül, és nem tudnak lejönni arról a felszínről, ahol élnek. Azután megkéri az olvasót, aki tudatában van a harmadik dimenziónak, hogy képzelje el a gömb leszállását Síkföld síkjára és áthatolását rajta. Minek fogják tekinteni a lakosok ezt a jelenséget? Nem fogják látni a közeledő gömböt, és fogalmuk sincs a szilárdságáról. Csak a kört fogják érzékelni, amivel metszi a síkot. Ennek a körnek, ami először csak egy pont, fokozatosan növekszik az átmérője, kiűzve kerületéből Síkföld lakóit, és ez addig folytatódik, míg a gömb fele át nem hatol a síkon. Miután a kör fokozatosan összehúzódik egy ponttá, majd eltűnik, a síkföldiek ismét zavartalanul birtokolhatják országukat… A síkföldiek egy fokozatosan növekvő vagy táguló, majd összeszűkülő kör alakú akadályt fognak csak tapasztalni, és az időbeli növekedésnek fogják tulajdonítani azt, amit a külső szemlélő a három dimenzióban egy, a három dimenzióban történő mozgásnak fog fel.” (William Garnett) (Fordította: Gálvölgyi Judit), Ponticulus Hungaricus – (members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/nyomhagyok/abbott.html)