Szerző: háem 8 / 13 oldal

A kötetet összeállította és szerkesztette Bodnár Gyula. A hetedik művészet, a kinematográfia, bámulatos pályát futott be alig valamivel több,mint száz év alatt. Emellett az egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb művészeti ággá vált világszerte.

Nem feltétlenül kell belelapoznunk filmtörténeti kiadványokba, hogy megállapíthassuk, maga a termés mennyiségi szempontból szinte felbecsülhetetlen, de az értékek tekintetében sem kevés az, amivel a filmművészet mind a mai napig hozzájárul az egyetemes emberi kultúra gyarapításához. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, vajon mit tudunk a mozgóképről mint vizuális műfajról, mitől jó egy film, mi az, amitől kiemelkedő teljesítményként marad meg emlékezetünkben.
Erre is megpróbál válaszolni az a negyvennégy szlovákiai magyar író, költő, újságíró, akik egy-egy kedves filmjükről vallanak e kötetben, számos esetben felidézve a hozzá fűződő személyes élményeiket, emlékeiket. A Kedves filmem valójában azoknak az írásoknak a gyűjteménye, melyek a címével azonos cím alatt a Katedrában, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjában jelentek meg 2004 szeptembere és 2009 júniusa között. Tehát öt tanéven át, a lap szerkesztőinek ama szándéka nyomán, hogy olvasmányos személyes vallomások, kisesszék formájában a filmesztétika is szerepeljen a Katedra kínálatában. Ilyenképpen a filmtörténeti- és elméleti munkák, monográfiák végtelen sorában, különösenpedig az írott sajtóban, valamint a világhálón online megjelenő, gyakran felületes kritikák és reflexiók, s tegyük még hozzá, a bulvár megállíthatatlan térnyerésének korában üde színfoltot jelenthet a Kedves filmem az olvasó számára. Azokra a kiadványokra emlékeztet például, melyekben irodalmárok elemzik, fejtik ki véleményüket, miért szép egy-egy vers, vagy miért éppen azt választották, amit választottak a „kimeríthetetlen tengerből”. Természetesen ahány szerző, annyiféle film, annyiféle megközelítés – Chaplin Aranylázától Tarantino Ponyvaregényén át Palásthy György A szalmabábuk lázadásáig.
S akarva-akaratlanul – noha az egyes alkotások keletkezése között nagyobb időszakok is felfedezhetők, és nem szólnak írások olyan korszakos teljesítményekről,mint például az Aranypolgár, a Casablanca, a Kifulladásig, a Ballada a katonáról, a Van, aki forrón szereti, a Szigorúan ellenőrzött vonatok vagy A keresztapa, hogy csak néhányat említsünk az egyetemes kincsestárból – egyfajta stílustörténeti kép is kikerekedik előttünk, vagyis ahogy változott a filmek közlési eszköztára és módja, formanyelve. Ugyanakkor megannyi leágazás történelmi eseményekbe, emberi és közösségi sorsokba, a társadalom, az egyén és a hatalom viszonyának különböző szféráiba. Melyek, az alkotók oldaláról nézve, ihlető, ötletadó forrásként szolgáltak egyszersmind. Stílusosan szólva, színes kockákból egyberendezett mozgóképsorozat a Kedves filmem. Kis filmkalauz – mindenkinek.

Tartalomjegyzék:

Duba Gyula: Aranyláz

Juhász Katalin: Ponyvaregény

Ravasz Myrtill: Száll a kakukk fészkére

Csicsay Alajos: Hyppolit, a lakáj

Szászi Zoltán: Szindbád

Németh Zoltán: Nyocker

Pénzes István: Baraka

Nagy Attila: Indul a bakterház

Vida Gergely: Neo vs. Mr. Anderson

Rácz Vince: Cinema Paradiso

Lacza Tihamér: A vasember

Ardamica Zorán: A suttogó

Bárczi Zsófia: Mephisto

Mészáros András: A vihar kapujában

Menyhárt József: Blöff

Polgár Anikó: Mia aioniota kai mia mera

Csehy Zoltán: Áldott mélységek

H. Nagy Péter: Alien-sorozat

Hajtman Béla: Az andaluziai kutya

Vojtek Sándor: Berlin fölött az ég

Pénzes Tímea: Magnólia

Karaffa János: Mansfeld

Vajkai Miklós: A zongorista

Kocúr László: Super Size Me

Tőzser Árpád: Volt egyszer egy vadnyugat…

Tallósi Béla: Országúton – Ház a sziklák alatt

Juhász Dósa János: A sziberiai borbély

Mislay Edit: Amerikai szépség

Cs. Liszka Györgyi: Hair

Kövesdi Károly: A medve

Kovács Magda: A nagy kékség

A. Szabó László: Vezeklés

Karaffa Attila: A tizedes meg a többiek

Bodnár Gyula: A hét mesterlövész

Lacza Éva: Andrej Rubljov

Lelkes Vince: Derszu Uzala

Molnár Norbert: Titkok és hazugságok

Szemet Edit: Veszedelmes viszonyok

Haraszti Mária: Osud prasiatka

Nagy Erika: Abigél

Bokora Ákos: The Simpsons

Csibrányi Zoltán: Elfújta a szél

Tóth László: Florida, a Paradicsom

A. Kis Béla: A szalmabábuk lázadása

„Amiről e szótárban értekezem, az az én életem. Akikről beszélek, benne, a szeretteim. Mindegyiküket nagyon szeretem. Még ha utálom is – vallja a szerző az Irodalmi Jelen regénypályázatán különdíjat nyert könyvéről, s már e pár sorból is sejthető: nem átlagos alkotásról van szó. A Családszótár valóban a pályázatra beérkezett közel háromszáz mű egyik legkülönlegesebbje  részben szótár-formája, de mindenekelőtt kíméletlenülmegkapóan őszinte hangvétele miatt. Olyan mű ez, amelyet lehetetlen semleges szemlélőként kezelni. Érdekes és felkavaró, az emberi lélek mélyébe hatoló írás, s ha netalán az olvasó helyenként vitatkozna is a látás- és láttatásmódjával, a könyv letételekor elismerően nyugtázza, hogy a szerző nagyszerű munkát végzett. Súlyos mondatokat írt, ahogyan eleve tervezte, ezáltal szokatlan formájú regénye is (faj)súlyossá vált.”

Bence Erika

Bence Erika

1967-ben született a szerbiai Vajdaságban, az Újvidéki Egyetemen szerzett oklevelet és magiszteri fokozatot. Ma is a Vajdaságban él. Irodalomtörténeti tanulmányok szerzőjeként, kritikusként mindenekelőtt a XIX. századi és a vajdasági magyar irodalom tartozik érdeklődési körébe. A Létünk című társadalmi, tudományos és kulturális folyóirat főszerkesztője.
Egyik méltatója szerint korábbi írásaiban is külön hangsúllyal tárgyalta a női életelvnek a lét különböző területein való megnyilvánulását, azt a kérdéskört, amit meg nem értő könnyelműséggel sokan egyszerűen a feminizmus fogalma alá söpörnek. Egy nőírókról megjelent könyv általa írt recenziója hatalmas vitát kavart, és aligha marad visszhang nélkül ez a kötet, amelyet az olvasó most tart a kezében. Eddigi kötetei (Könyvkereskedés, 1997, Szemközt a művel, 1999. Tanulmányok, esszék, kritikák) Szabadkán jelentek meg, nagyon sok tanulmánya látott napvilágot különböző magyarországi és vajdasági folyóiratokban.