2014-ben ünnepelte életjubileumát a Lelkes Júlia – Reiter István művészházaspár.
Hangvarázslók – Lelkes Júlia és Reiter István
Kategória: Vendégkönyv 1 / 2 oldal
Számomra kedves, érdekes kötetek bemutatása
Karácsony előtt jelent meg a pozsonypüspöki alapiskola két pedagógusának, Langstein Kovács Erzsébetnek és Turcsányi Évának közös mesefüzete Picur királyfi és Ráró címen.
A mesebemutatót 2011. március 23-án rendhagyó tanóra keretében tartották meg az iskolában, a szerzők, a gyerekek és a pedagógusok közreműködésével. Fogadják szeretettel ennek összefoglalóját!
Edwin Abbott „Síkföld” című sci-fijének ötletéből indult ki Nagy József (1926–2013), amikor 2001-ben elkészítette az alábbi sorozatot, amely látogatásom alkalmával előkerült a rejtekhelyéről. A Pozsonypüspökin élő és alkotó képzőművész ismeretlen oldaláról mutatkozik meg a ceruzarajzok által.
A Csemadok Vámbéry Ármin Alapszervezete tegnap délután Bolemant Évával tartott olvasótalálkozót Dunaszerdahelyen. Bíróné Huszár Ágnessel a Pozsonyi észlelések, a Molnár Miriammal közösen kiadott Vannak helyek (MEDIAN), valamint a gyerekeknek szánt ismeretterjesztő sorozat első kötete, a Kempelen című könyv kapcsán beszélgettek megismerésről, felismerésről, értékekről 2013. április 8-án.
Jana Juráňová kötetét Vályi Horváth Erika fordításában olvashatjuk Csak csaj címmel. Az egyik legnépszerűbb kortárs szlovák írónő szórakoztató gyermekkönyve egy fiatal lányról szól, aki kamaszévei elején rácsodálkozik a világ történéseire.
Részlet a Sírsz még eleget c. fejezetből:
„Nyár van, a medence szélén áll egy lány, a neve Jusztina, de mindenki Szojkának szólítja. Egész nap úszott, most a haját samponozza. Leöblíti, majd megszárítja nedves fürtjeit a napon.
A közelmúltban jelent meg A mozgás mestersége című kötet a 70 éves Quittner János koreográfus, rendező életútjáról. A fejezetek az életpálya jelentős állomásait követik. A kötet műfaja vallomás és interjú keveréke, gazdagon megtűzdelve fotódokumentumokkal. Vereknyétől Melbourne-ig, onnan Dunaszigetig követhetjük végig egy alkotó élet örömeit és gyötrelmeit, sikereit és kudarcait, vele együtt a kort, amelyben ez a pálya kibontakozásnak indult, illetve megrekedt, hogy máshol és másképpen teljesedjék ki.
A kötet lényegi része Quittner János disszidálását, az Ausztráliában töltött éveket öleli föl, hiszen ez az az életszakasz, amelyről eddig a legkevesebbet tudtuk.
Az Ausztráliában rendezett nagyszabású műsorok keletkezésének folyamatába éppúgy bepillantást enged az alkotó, ahogy a mindennapi életbe, az ausztrál magatartásba és életformába, annak sokszínűségébe is.
Vallomásai a táncról, barátairól, tanítványairól, mestereiről a szeretet, tisztelet és összetartozás családmelegével tűnnek fel.
A pozsonyi Microgramma kiadó által megjelentetett kötetet Haraszti Gyula publicista szerkesztette.
A kötet kiadásával egy időben portréfilm is készült Quittner Jánosról, amelyben ízesen meséli el a fentieket. Rövidesen sorra kerül nyilvános bemutatása is, ezt követően műsorára tűzi majd a Szlovákiai Magyar Interaktív Televízió (www.televizio.sk)
A kötet az AnimaPortál és a Televízió honlapja útján is megrendelhető. Remélhetőleg a jobb könyvesboltok is forgalmazzák majd.
A könyvet Zahorán Csaba és Juraj Marušiak szerkesztette. „Ha a két szomszédos ország kommunikációját eredményessé kívánjuk tenni, új minőséget szükséges vinni a kapcsolatokba, hogy ne csak a múlt sérelmein keresztül nézzünk egymásra, hanem a jelen lehetőségeit is figyelembe vegyük.”
A kétkötetes napló egyszerre regényes memoár és tényekre visszavezethető emlékirat. Főszereplője, az irodalom és a nyelv, a szerelem, valamint az igazság háromszögében helyét kereső gimnazista lány diákélete minden jelentősnek vélt mozzanatához ragaszkodik, s egy kompakt közösség mindennapjainak megragadásával – mintha csak mellékesen – korának hiteles tudósítója lesz. (fülszöveg; Nap, Dunaszerdahely 2005)
Örömünnep volt 2010. október 7-én délután a Nemzeti Színház stúdiójában: születésnapján köszöntötték Berek Katit, a Nemzet Színészét, s bemutatták most megjelent Tájkép magammal című életrajzi kötetét (lejegyezte Ézsiás Erzsébet), amely a Papirusz Book Kiadó gondozásában jelent meg.
Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója, Sebő Ferenc és együttese (mármint a régi), Mártha István, Lázár Kati, Galkó Balázs (az egykor volt 25. színházasok) a színpadon, megszámlálhatatlanul sok pályatárs (köztük Ferrari Violetta is) a nézőtéren köszöntötte Berek Katit.
Örömünnep volt a Nemzetiben, mert egy olyan művészasszonyt köszöntöttek, aki nagy-nagy akaraterővel leküzdötte betegségét, ismét megtanult járni, beszélni, mi több, emlékezni…
Ézsiás Erzsébet újságíró, művészeti szakíró, színikritikus – aki időnként megtiszteli a Teraszt is írásaival –, többek között Az éjszaka sárkányai, a Babanapló, A hit pajzsa című könyvek szerzője, Básti Lajos, Mészáros Ági, Pitti Katalin portrékötetének írója most Berek Kati visszaemlékezését jegyezte le.
A kötetet összeállította és szerkesztette Bodnár Gyula. A hetedik művészet, a kinematográfia, bámulatos pályát futott be alig valamivel több,mint száz év alatt. Emellett az egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb művészeti ággá vált világszerte.
Nem feltétlenül kell belelapoznunk filmtörténeti kiadványokba, hogy megállapíthassuk, maga a termés mennyiségi szempontból szinte felbecsülhetetlen, de az értékek tekintetében sem kevés az, amivel a filmművészet mind a mai napig hozzájárul az egyetemes emberi kultúra gyarapításához. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, vajon mit tudunk a mozgóképről mint vizuális műfajról, mitől jó egy film, mi az, amitől kiemelkedő teljesítményként marad meg emlékezetünkben.
Erre is megpróbál válaszolni az a negyvennégy szlovákiai magyar író, költő, újságíró, akik egy-egy kedves filmjükről vallanak e kötetben, számos esetben felidézve a hozzá fűződő személyes élményeiket, emlékeiket. A Kedves filmem valójában azoknak az írásoknak a gyűjteménye, melyek a címével azonos cím alatt a Katedrában, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjában jelentek meg 2004 szeptembere és 2009 júniusa között. Tehát öt tanéven át, a lap szerkesztőinek ama szándéka nyomán, hogy olvasmányos személyes vallomások, kisesszék formájában a filmesztétika is szerepeljen a Katedra kínálatában. Ilyenképpen a filmtörténeti- és elméleti munkák, monográfiák végtelen sorában, különösenpedig az írott sajtóban, valamint a világhálón online megjelenő, gyakran felületes kritikák és reflexiók, s tegyük még hozzá, a bulvár megállíthatatlan térnyerésének korában üde színfoltot jelenthet a Kedves filmem az olvasó számára. Azokra a kiadványokra emlékeztet például, melyekben irodalmárok elemzik, fejtik ki véleményüket, miért szép egy-egy vers, vagy miért éppen azt választották, amit választottak a „kimeríthetetlen tengerből”. Természetesen ahány szerző, annyiféle film, annyiféle megközelítés – Chaplin Aranylázától Tarantino Ponyvaregényén át Palásthy György A szalmabábuk lázadásáig.
S akarva-akaratlanul – noha az egyes alkotások keletkezése között nagyobb időszakok is felfedezhetők, és nem szólnak írások olyan korszakos teljesítményekről,mint például az Aranypolgár, a Casablanca, a Kifulladásig, a Ballada a katonáról, a Van, aki forrón szereti, a Szigorúan ellenőrzött vonatok vagy A keresztapa, hogy csak néhányat említsünk az egyetemes kincsestárból – egyfajta stílustörténeti kép is kikerekedik előttünk, vagyis ahogy változott a filmek közlési eszköztára és módja, formanyelve. Ugyanakkor megannyi leágazás történelmi eseményekbe, emberi és közösségi sorsokba, a társadalom, az egyén és a hatalom viszonyának különböző szféráiba. Melyek, az alkotók oldaláról nézve, ihlető, ötletadó forrásként szolgáltak egyszersmind. Stílusosan szólva, színes kockákból egyberendezett mozgóképsorozat a Kedves filmem. Kis filmkalauz – mindenkinek.
Tartalomjegyzék:
Duba Gyula: Aranyláz
Juhász Katalin: Ponyvaregény
Ravasz Myrtill: Száll a kakukk fészkére
Csicsay Alajos: Hyppolit, a lakáj
Szászi Zoltán: Szindbád
Németh Zoltán: Nyocker
Pénzes István: Baraka
Nagy Attila: Indul a bakterház
Vida Gergely: Neo vs. Mr. Anderson
Rácz Vince: Cinema Paradiso
Lacza Tihamér: A vasember
Ardamica Zorán: A suttogó
Bárczi Zsófia: Mephisto
Mészáros András: A vihar kapujában
Menyhárt József: Blöff
Polgár Anikó: Mia aioniota kai mia mera
Csehy Zoltán: Áldott mélységek
H. Nagy Péter: Alien-sorozat
Hajtman Béla: Az andaluziai kutya
Vojtek Sándor: Berlin fölött az ég
Pénzes Tímea: Magnólia
Karaffa János: Mansfeld
Vajkai Miklós: A zongorista
Kocúr László: Super Size Me
Tőzser Árpád: Volt egyszer egy vadnyugat…
Tallósi Béla: Országúton – Ház a sziklák alatt
Juhász Dósa János: A sziberiai borbély
Mislay Edit: Amerikai szépség
Cs. Liszka Györgyi: Hair
Kövesdi Károly: A medve
Kovács Magda: A nagy kékség
A. Szabó László: Vezeklés
Karaffa Attila: A tizedes meg a többiek
Bodnár Gyula: A hét mesterlövész
Lacza Éva: Andrej Rubljov
Lelkes Vince: Derszu Uzala
Molnár Norbert: Titkok és hazugságok
Szemet Edit: Veszedelmes viszonyok
Haraszti Mária: Osud prasiatka
Nagy Erika: Abigél
Bokora Ákos: The Simpsons
Csibrányi Zoltán: Elfújta a szél
Tóth László: Florida, a Paradicsom
A. Kis Béla: A szalmabábuk lázadása